Más vizeken

Ahogy már írtam egy régebbi bejegyzésemben, itthon is szigorítanák a halászatot. Máshol már komoly szankciókat, lépéseket tettek ennek érdekében. A túlzott mértékű halászat okozta drasztikus halállomány-csökkenés immár globális mértékű. Megoldást csak a kereskedelmi célú halászat állandó kordában tartása jelenthet, ellenkező esetben számolni kell a halászterületek teljes ökológiai összeomlásával. Valahogy nem látom sehol az arany középutat. 😦

A királylazacok példája

Királylazac (Oncorhynchus tshawytscha): Ez a legnagyobbra megnövő lazacfaj. 3-6 évig él. Átlagosan 5-8 kilogrammosak, azonban a valaha fogott legnagyobb királylazac súlya közel 60 kg volt. Íze különösen finom. 1991 óta mennyisége Kamcsatka folyóiban a harmadára csökkent, ezért sok helyen halászati tilalmat vezettek be, azonban ez nem tarja vissza az illegálisan halászó hajókat, amelyek közül számos orvhalász Kamcsatkán kívülről érkezik, ami tovább nehezíti a felderítést.

Megsemmisülés fenyegeti például a királylazacok állományait. A New York Times online kiadása szerint idén nyáron jórészt üresen maradtak a Yukon folyó mentén sorakozó füstölőházak, ahol az alaszkai indiánok a tápanyagban dús halat a hosszú téli időszakra tartósítani szokták. A királylazacok tetemes része ugyanis nem tért vissza az óceánból szokásos ívóhelyeire, Alaszka folyóiba, ahol az ikrák lerakását és megtermékenyítését követően elpusztuljanak, átadván a helyet a következő generációnak. Mivel ez a jelenség az elmúlt években is tapasztalható volt, az érintett vizeken teljesen leállították az impozáns méretű lazac halászatát.

A királylazacok éveket töltenek a Bering-tengerben, mielőtt felnőve visszatérnek szülőfolyójukba. A Yukon mentén élő emberek egybehangzó véleménye szerint a tőkehalhalászat tehet arról, hogy egyre kevesebb hal teszi meg ezt az utat. Évente körülbelül egymillió tonna sávos- és fekete tőkehalat fognak ki a Bering-tenger keleti részéből, s a hatalmas vonóhálókban a királylazacok is fennakadnak, amelyek tetemét általában visszadobják az óceánba.

 1

A királylazacok nagy része már nem jut vissza a folyókba.

2000 óta a véletlenül kifogott királylazacok száma robbanásszerűen megnőtt, s 2007-re elérte a 120 ezret. Ezen példányok egy része a nyugat-alaszkai folyók felé tartott: ha életben maradtak volna, becslések szerint 78 000 felnőtt hal térhetett volna vissza egykori szülő- illetve potenciális ívóhelyére. Az akaratlanul kifogott halak, az úgynevezett mellékfogás csökkentésére tett intézkedések nem újkeletűek. Egy 2006-os szabályozás révén a tőkehal-halászhajók elkerülték azokat a körzeteket, ahol sok királylazac akadt volna a hálójukba. A következő évben azonban minden visszatért a régi kerékvágásba.

„A királylazacok hiánya tönkreteszi az alaszkai falvak gazdaságát. A Yukon menti települések tavasszal súlyos árvízzel küszködtek, amely épületeket, hajókat, hálókat, füstölőházakat mosott el. Most pedig az embereknek nem lesz mit enniük, hiszen többnyire a lazachalászatból élnek” – olvasható a New York Times tudósításában.

A szakemberek szerint nem kizárólag a mellékfogások tehetnek a drasztikus állománycsökkenésről. Megváltoztak a csendes-óceáni áramlatok, és lehet, hogy a folyami körülmények is. Sokat azonban nem lehet tudni a királylazacról azután, hogy kiúszik az óceánba. Herman Savikka, az alaszkai hal- és vadvédelmi hatóság biológusa úgy szemlélteti a tengeri környezetet, mint egy nagy, fekete dobozt.

 2

A halászzsákmány egyre kevesebb.

Mint ahogy arról korábban a National Geographic Online is beszámolt, a gyorsan olvadó dél-alaszkai jégmezők környéki területek hirtelen izosztatikus megemelkedése is hozzájárul ahhoz, hogy a folyók alsó szakaszán teljesen megváltoznak a hidrológiai viszonyok, s ezek szintén előidézői a lazacok egyedszámai csökkenésének.

Egy jó évben a Yukon alsó folyásánál, Emmonak városában működő KwikPak halászati cég 200–300 embernek is munkát ad. Idén nyáron csupán harminc főt vettek fel, és messze ez a cég a legnagyobb munkaadó a környéken. Jack Schultheis, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a királylazac halászatának betiltásával egyidejűleg korlátozták a ketalazac nyári kvótáját is, annak ellenére, hogy az utóbbi faj jó néhány egyede visszatért a folyóba. Véleménye szerint a Yukon alsó folyásánál elterülő falvak gazdaságilag lényegében lenullázódtak.

Milliárdos üzlet

Az illegális kaviárkereskedelem óriási üzlet. Értékét több százmilliótól több milliárd dollárra becsülik. A drog- és fegyverkereskedelemhez mérhető extraprofitból bőven jut pénz a politikusok, hivatalnokok, katonatisztek lefizetésére is.

A piaci kereslet Oroszországban és Japánban is növekszik, így a bevétel is egyre nagyobb. Ma már egész falvak egyetlen tevékenysége és jövedelemforrása az orvhalászat lett. Becslések szerint 2003-2006 között a hivatalos adatoknál másfélszer több halat halásztak. A helyzet azóta csak tovább romlott, s az orvhalászat mértéke ma már a hivatalos halászattal vetekszik.

3

Azokon a folyókon, ahol legális halászat is van, a háztartások 30 százaléka érintett az orvhalászatban, azokon a folyókon viszont, ahol nincs hivatalos halászat, a családok 90-100 százaléka az orvhalászatból él. A szegénység ráadásul újabb szerencsevadászokat hajt Kamcsatkára, hogy részesüljenek az orvhalászat ígérte magasabb jövedelemből.

Az illegális üzlet beindításához elegendő bérelni egy helikoptert és megegyezni az orvhalász brigádokkal, akik a gyakran alig 10-15 méter széles folyók vizét hálókkal zárják el a vonuló lazacok elől. Egy ötfős orvhalász csapat naponta akár 1000 kg kaviárt is képes begyűjteni, amit helikopterrel, vagy a nyugati parton végigfutó gázvezeték mellett épült úton szállítanak el a feldolgozó helyekre.

 4

A lazac felmetszett hasüregéből begyűjtött értékes kaviárt ezután sózzák, majd konténerekben tengeri, vagy légi úton, a helybéliek szerint nem ritkán katonai szállító-repülőgépekkel juttatják el Oroszország európai területeire. Petropavlovszkban még 15 dollár a lazackaviár kilója. Ugyanez Moszkvában már a többszöröse. Ez mozgatja az üzletet, s ez sodorja a kipusztulás szélére a lazacokat, vele együtt a medvéket, s más fajokat.

Alig húsz esztendeje, hogy lazacvándorláskor a félsziget fővárosa, Petropavlovszk körül a patakok, s folyócskák vize még hemzsegett a halaktól. Mára ezek a vizek már csendesek. A lazac eltűnésével az orvhalászat is véget ér majd, hogy az ökológiai válság árnyékában egy hosszú és keserves szociális válság kezdődjön el. Kamcsatka lazacai így állnak bosszút.

Ráadásként egy kétrészes dokumentumfilm azoknak, akiket a téma mélyebben is érdekel. Érdemes belenézni, s megnézni is.

Forrás:

http://www.foodandwine.hu

http://www.ng.hu/

u.i.: Minap láttam az egyik természetfilm csatornán, hogy Észak Amerika egyes folyószakaszain a király lazac halászatának az idejét mindösszesen 18 órán át lehet végezni. 😮

Reklámok