XV. Országos Csónakos Pergető Bajnokság – 1. forduló


Ennek a bejegyzésnek már egyszer nekiugrottam, posztoltam, is, de lekerült, ahogyan sok más is a blogról! Picit formálódott, csiszolódott a blog. Semmi csicsa, semmi cicoma! Szóval most pár hónap elteltével próbálom feleleveníteni az I forduló nem túl acélosra sikeredett fordulóját!
Szóval…..
..túl vagyunk a XV. Országos Csónakos Pergető Bajnokság első fordulóján. Élménybeszámoló következik.
Nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogyan elterveztük csapattársammal, így pénteken késő délután értünk csak Markazra. Ráadásul csapattársam még, hogy tetézze a pénteki napra való megtett km-ek számát, elugrott Bécsbe tárgyalásra, első a munka! Én így szép kényelmesen autóztam Gyöngyös irányába, és ha már ott voltam, beugrottam volt kollégiumi szobatársamhoz egy kv-ra, és egy kicsit beszélgettünk. Aztán irány Markaz. Amikor elindultam Pécsről, 28°C volt, mire Markazra értem a tározónál 17°C-ot mutatott az autó hőmérője.

Másnapi edzés napon eléggé hűvös és esős idő volt. Hajnalban vízen voltunk már, és próbáltuk összerakni a vasárnapi versenyre a taktikát, matekoztunk a különböző opciókon. Aztán délután 2-kor kifelé, mert addig lehetett vízen lenni, onnantól semmi a versenyig. Kifelé jövet már csöpögött az eső. Kipakoltunk, és jött egy isteni sugallat: ponyvázzuk le a csónakot. Reggel nem kell szenvedni a víz kiszedésével, ha esne. Amint végeztünk, le is szakadt az ég, ahogy kell! Ha esetleg néztetek TV-t, vagy olvastatok újságot, akkor szinte mindenhol benne volt, hogy Gyöngyöst beborította a jég… Hát ilyen:

Szóval borult majdnem minden, amit elterveztünk. A sokadik “B” tervet elővettük, és így indultunk neki a versenynek. Igaz, még reggel a sorsolásnál volt egy kis izgalom, hogy hányas indulási sorszámot húzzuk a több mint 40 csapatból, aztán 18-as lett belőle, ami egy ekkora tavon nem olyan rossz!

Mellesleg hazafelé sikeresen belefutottam egy balesetbe az M0-áson….Délután 2-kor indultam Markazról, és sikeresen Pécsre értem este fél 10-re, megkoronázva a hétvégémet. Csak viszonyításképpen: a normál menetidő 3,5-4 óránál megállt volna, a 7,5 óra kissé fájdalmas volt már a végén.

De legalább nem nulláztunk, jöhet a következő forduló.

Így visszatekintve a második forduló után az elsőre,hát…..fogalmam sincs mi lesz a Velencei tavon ezek után? Aki ismer az tudja, hogy a horgászat nálam több mint egy hobbi! Egyszer Balu mondta, hogy látszik rajtam, hogy élvezem is a horgászatot. De ezt szerintem szenvedély és maximális átélés nélkül nehéz csinálni! Én ugyan ugy élvezem a Drávai homokon való héderelés, mint a komoly versenyeken való dobom, húzom, dombom, húzom pecát!

Szóval csak előre, és mindent beleadok a Velencei tavi fordulón!

Reklámok